Ha mindent tudni akarsz a ROHS irányelvről
(ROHS 2011/65/EU)
A RoHS irányelv (2011/65/EU) az Európai Unió egyik legfontosabb termékszabályozása, amely korlátozza tíz veszélyes anyag – köztük ólom, higany, kadmium, hatértékű króm és különféle ftalátok – felhasználását az elektromos és elektronikus berendezésekben. Célja kettős: egyrészt védi az emberi egészséget és a környezetet, másrészt megkönnyíti az elektronikai hulladékok (WEEE) biztonságos újrahasznosítását. Az irányelv hatálya rendkívül széles: gyakorlatilag minden olyan terméket érint, amely tartalmaz elektromos vagy elektronikus alkatrészt – a háztartási gépektől egészen az ipari vezérlőrendszerekig.
A szabályozás különböző kötelezettségeket ró a gyártókra, importőrökre és forgalmazókra: a gyártóknak CE-jelöléssel és megfelelőségi nyilatkozattal (DoC) kell igazolniuk termékük szabályosságát, az importőröknek és forgalmazóknak pedig ellenőrizniük kell, hogy a forgalomba hozott áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Bizonyos alkalmazásokra ideiglenes mentességek vonatkoznak, amelyek azonban rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek – és ha egy mentesség lejár, a vállalatoknak időben fel kell készülniük a kiváltásra vagy a hosszabbítás kérésére.
Az EU RoHS-án túl számos más ország – köztük Kína, Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek – is bevezette a saját, hasonló elveken alapuló szabályozását. A globális piacon tevékenykedő vállalatoknak ezért nem elegendő csupán az EU-s előírásoknak megfelelni: minden célpiac vonatkozó szabályait ismerniük és követniük kell. Az irányelv rendszeres felülvizsgálat alatt áll, ezért a megfelelőség fenntartása folyamatos odafigyelést igényel.
Mi az a ROHS irányelv?
A ROHS jelentése: ez egy betűszó a Restriction of Hazardous Substances, azaz veszélyes vegyi anyagok korlátozása kifejezés rövidítéséből ered és egy egyre bővülő irányelv-csoportot jelöl az európai Unióban. Az első ROHS irányelv a 2002/695/ EU néven publikált jogszabály 2006. július 1-jén lépett hatályba, ezután még számos változatát, frissítését tették közzé.
Jelenleg hatályos változata a a 2011/65/EU irányelv az egyes veszélyes anyagok elektronikus és elektromos berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról, ami 2011. július 21-én került publikálásra, és 2013. január 2-án lépett hatályba.
Az átültető magyar jogszabály a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló rendelet.
Az EU-s ROHS-t követően számos más ország is publikálta a saját ROHS rendeletét, ezekre is a ROHS névvel hivatkozunk, pl Kína ROHS, Ukrajna ROHS, UAE ROHS, stb.
A ROHS irányelv bevezetésének háttére
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak (WEEE) mennyisége az Európai Unión belül rendkívül gyorsan növekszik.Az elektromos és elektronikus termékek – például mobiltelefonok, háztartási gépek, számítógépek és konyhai készülékek – gyártásának és használatának növekedése az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését eredményezte. Jelenleg ez az egyik leggyorsabban növekvő hulladékáram szerte a világon.
Az elektromos és elektronikus berendezések (EEE) többféle veszélyes anyagot tartalmaznak. Az elhasználódott EEE berendezések hulladékainak gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása során a termékek káros (veszélyes) anyagokat bocsáthatnak ki, mint például ólom, higany és kadmium, amelyek jelentős környezeti és egészségügyi problémákat okozhatnak.
2003 óta az Európai Unió az ROHS rendelettel korlátozza ezeknek a veszélyes anyagoknak a használatát az elektromos és elektronikus berendezésekben. Ezzel párhuzamosan a WEEE-irányelv szabályozza az ilyen berendezések begyűjtését és újrahasznosítását.
Milyen vegyianyagokat szabályoz a ROHS irányelv és milyen koncentrációban?
A ROHS-irányelv által szabályozott vegyi anyagok olyan anyagok, amelyek veszélyeztethetik a természeti környezetet, szennyezhetik a hulladéklerakókat és foglalkozási eredetű kitettség során foglalkozási eredetű betegségeket okozhatnak a gyártásukat végző dolgozóknál.
A szabályozott anyagok és a megengedett koncentrációk jelen pillanatban (2024 1. negyedév) a következők:
A ROHS 1 irányelv által szabályozott kezdeti 6 anyag
- Ólom (Pb), (≤ 0,1%).
- Higany (Hg), (≤ 0,1%).
- Kadmium (Cd), (≤ 0,01%).
- Hat vegyértékű króm (króm VI, Cr + 6), (≤ 0,1%).
- Polibrómozott bifenilek (PBB), (≤ 0,1%).
- Polibrómozott difenil-éterek (PBDE), (≤ 0,1%)
A ROHS 2-vel hozzáadott 4 ftalát
- Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) (≤ 0,1%)
- Benzil-butil-ftalát (BBP) (≤ 0,1%)
- Dibutil-ftalát (DBP) (≤ 0,1%)
- Diizobutil-ftalát (DIBP) (≤ 0,1%)
A zárójelben levő koncentráció % azt jelzi, hogy mekkora a homogén anyagokban még elfogadható maximális tömegszázalékos koncentrációja az adott, szabályozott anyagbank. A tömegszázalékos arány mindig a homogén anyagra vetítve értendő!!
Vegyük észre, hogy bár a legtöbb korlátozott vegyi anyag esetében a homogén anyag tömegére vetített koncentráció 0.1 tömegszázalék, kivétel a Kadmium esetében, ahol 0.01 tömeg%!
Mi tekintünk homogén anyagnak a ROHS-irányelv szempontjából?
Kezdjük a definícióval:
A 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. cikk (17) bekezdése szerint a „homogén anyag”: vagy olyan anyag, amelynek összetétele mindenütt egységes, vagy pedig olyan anyag, amely anyagok keveréke, és amely nem bontható vagy választható szét több anyagra mechanikus úton, úgy, mint szétcsavarozással, vágással, zúzással, őrléssel vagy csiszolással
Homogén anyagok lehetnek különböző műanyag típusok, kerámiák, üvegek, fémek, ötvözetek, papír, karton, gyanták és bevonatok.
A mechanikailag szétválaszhatóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyagok elvileg mechanikai hatásokkal, például szétcsavarozással, vágással, zúzással, köszörüléssel és csiszoló eljárással szétválaszthatók.
Példák a homogén illetve a nem homogén anyagokra
- A műanyag burkolat homogén anyag, ha egyfajta műanyagból áll, amely nincs bevonva vagy összeerősítve más anyagokkal
- A kábel önmagában nem homogén anyag, mivel a fémhuzalok mechanikai eljárásokkal elválaszthatók a nemfémes szigetelő anyagoktól.
- A félvezető chip sokféle homogén anyagot tartalmazhat, úgymint: műanyag fröccsöntő anyag, ón-galvanizálási bevonatok az ólomkereten, ólomváz ötvözet és huzalok.
A szállítói lánc milyen szereplőire ró kötelezettségeket a ROHS -irányelv?
A ROHS-irányelv a gazdasági szereplők 4-féle szerepét jelöli meg, akikre az irányelv különböző kötelezettségei vonatkoznak.
- Gyártók
- Meghatalmazott képviselők
- Importőrök
- Forgalmazók
Hogyan tudom eldönteni, hogy vonatkozik-e a ROHS rendelet a cégem által gyártott/forgalmazott termékekre/berendezésekre?
1. Ehhez először meg kell néznünk, hogy a termék EEE termék illetve berendezés-e?
Az elektromos és elektronikus berendezések (EEE) olyan berendezések, amelyek megfelelő működéséhez elektromos áram vagy elektromágneses mező szükséges.
A ROHS követelményrendszere szerint minden elektromos és elektronikus alkatrészt tartalmazó terméknek, hacsak nincs kifejezetten rá vonatkozó kivétel az irányelvben, meg kell felelnie ezeknek a korlátozásoknak.
azaz: egy barbecue nem feltétlenül lenne EEE, de ha már van egy digitális kijelző panelje, vagy egy elektromos gyújtáskapcsolója, akkor ezek az EEE alkatrészek a teljes barbecue-t a ROHS irányelv hatálya alá helyezik.
2. Második lépésként meg kell határoznunk, hogy kiterjed-e a ROHS 2 irányelv hatálya a termékünkre / berendezésünkre?
Az ROHS 2 irányelv, és az azt átültető magyar Kormányrendelet 2. cikkének 1. paragrafusa szerint a rendelet hatálya nem terjed ki a következő termékcsoportokra, ezek a termékcsoportok a kivételek közé tartoznak.
- a tagállamok (így az átültető Kormányrendelet szerint Magyarország) alapvető biztonságának védelméhez szükséges berendezésekre, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadifelszerelést is,
- a világűrbe történő felbocsátásra szánt berendezésekre,
- minden olyan berendezésre, amelyet kifejezetten egy másik fajta, e rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés részének szánnak, vagy akként szerelnek be, és amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére, továbbá amelyet csak ugyanazon külön megtervezett berendezés válthat fel,
- a nagyméretű, rögzített ipari szerszámokra,
- a nagyméretű, helyhez kötött ipari létesítményekre,
- a személy- és áruszállítási eszközökre, a típusjóváhagyással nem rendelkező elektromos kétkerekű járművek kivételével,
- a kizárólag szakmai használatra rendelkezésre bocsátott, nem közúti mozgó gépekre,
- az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre,
- a fényelektromos eszközökre, amelyeket olyan rendszerben szándékoznak alkalmazni, amelyet egy meghatározott helyen való tartós használatra terveztek, szereltek össze és üzemeltek be szakemberek közüzemi, kereskedelmi, ipari és lakossági felhasználás céljából, napfényből származó energiatermeléshez,
- a kifejezetten kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezésekre és
- az orgona hangszerekre
Ha a vizsgálatunk során arra jutunk, hogy a termékünkre / berendezésünkre a ROHS-irányelv hatálya nem terjed ki, ezen döntésünket dokumentálnunk kell, és ezt a dokumentációt egy felhatalmazott személynek alá kell írnia.
Ezen dokumentáció a műszaki dokumentáció részét kell képezze.
3. Ha a fenti két kérdés megválaszolása után a termékünk/berendezésünk a ROHS irányelv hatálya alá esik, meg kell néznünk, hogy melyik termékcsoportba tartozik a termék?
Ezek a termékcsoportok a következők:
- Háztartási nagygépek
- Háztartási kisgépek
- Információs technológiai és távközlési berendezések
- Szórakoztató elektronikai berendezések
- Világítástechnikai cikkek
- Elektromos és elektronikus szerszámok
- Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések
- Orvostechnikai eszközök
- Ellenőrző és vezérlő eszközök, beleértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is
- Adagoló automaták
- Az 1-10. pont szerinti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések.
Megjegyzendő, hogy a címkék és a csomagolás nem tartoznak a ROHS 2 irányelv hatálya alá, kivéve, ha a címke elektromos és elektronikus berendezéshez van rögzítve, ebben az esetben az irányelv hatálya alá tartozik.
A kábelek és a kizárólag pótalkatrésznek tervezett termékek viszont a direktíva hatálya alá tartoznak azáltal, hogy a 11-es termékcsoport bevezetésével az irányelv hatálya nyitottá vált (azaz a 1-10 pontokban felsoroltakon kívül minden más termék/berendezés is beletartozik, hacsak nincs megjelölve kivételként)
Mik azok a korlátozások alóli mentességek és hogyan élhetünk velük?
Először is tisztázzuk, mik azok a mentességek (és nem összetévesztendők a korábban tárgyalt kivételekkel)
A mentességek ideiglenesen lehetővé teszik egy, az ROHS irányelv által korlátozott anyag felhasználását bizonyos alkalmazásokban, ha a korlátozott anyag megfelelő alternatívája jelenleg nem áll rendelkezésre.
Jelenleg két különböző listán vannak felsorolva a ROHS irányelv hatálya alóli mentességek:
- Az első a III. melléklet, amely a 1-11 közötti termékcsoportokat érinti
- A második lista a IV. melléklet, amely a 8-as és 9-es termékcsoportokat érinti (8 – Orvostechnikai eszközök, 9 – Ellenőrző és vezérlő eszközök, beleértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is)
Ha a termékünk nem tartozik egyik kivétel alá sem, nézzük meg, élhetünk-e valamelyik mentességgel!
A III. és a IV. mellékletben felsorolt mentességekhez lejárati határidő van rendelve. Ezek a határidők vagy konkrét dátumok vagy az adott kategória rendelet hatálya alá kerülésétől számított 5 vagy 7 év.
A lejáró mentességek meghosszabbíthatók, azonban ez a meghosszzabítási folyamat igen időigényes, tehát már 2-3 évvel a lejárat előtt – de minimálisan 18 hónappal a lejárat előtt – meg kell kezdeni a felkészülést a hosszabbításra.
Egyes esetekben ezeket a hosszabbításokat nem egyénileg kezdeményezik a cégek, hanem több, hasonló termékeket gyártó cég, az iparági szervezet koordinálásával dolgozik a mentességek meghosszabbításán. Például a világítástechnikai termékekhez kapcsolódó mentességek meghosszabbításán a cégek a Lighting Europe Association koordinálásával dolgoznak.
Az Európai Bizottság 2020-ban elindította az irányelv felülvizsgálatát, aminek során a mentességek rendszere jelentős változáson megy át 2026 folyamán. Egy másik cikkünkben olvashat részletesen a ROHS irányelv mentességek alakulásáról.
PÉLDA:
A III melléklet 7(a) mentessége a magas olvadáspontú forrasztóanyagokban (azaz ólmot legalább 85 tömegszázalékban tartalmazó ólomötvözetekben) lévő ólomra vontakozó mentesség
- az 1–7. és a 10. kategóriára vonatkoztatva (az e melléklet 24. pontjának hatálya alá tartozó alkalmazásokat kivéve) lejárta 2021. július 21.-én lejárt
- a 8. és a 9. kategóriába tartozó, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöktől, valamint az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöktől eltérő eszközök esetében a mentesség 2021. július 21-én lejárt
- a 8. kategóriába tartozó in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében 2023. július 21-én járt le a mentesség
- a 9. kategóriába tartozó ipari felügyeleti és vezérlő eszközök és a 11. kategória esetében 2024. július 21-n fog lejárni a mentesség
Tehát a két utóbbi esetben a gyártóknak, forgalmazóknak a megadott dátumig ki kell váltaniuk az ólmot a meghatározott ólomötvözetekből, vagy a mentesség meghosszabbításáért kell folyamodniuk.
A szállítói lánc mely szereplőire vonatkoznak a ROHS irányelv előírásai, azaz ki minősül gyártónak?
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv (WEEE irányelv) 3. cikkének (f) bekezdése szerint „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül
- elektromos és elektronikus berendezéseket gyárt, illetve elektromos és elektronikus berendezéseket terveztet vagy gyártat, és azokat saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;
- más beszállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekintendő „gyártónak” abban az esetben, ha a gyártó márkaneve megjelenik a berendezésen;
Fontos kitétel, hogy az alkalmazott értékesítési módszerek közé beleértendő a távközlő eszközökön (azaz online) keresztül történő értékesítés is!
Hogyan bizonyíthatjuk az EEE termékek ROHS megfelelőségét? – Műszaki dokumentáció és CE jelölés
Azoknak a vállalatoknak, amelyek a ROHS 2 irányelv hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezéseket helyeznek piacra, készen kell állniuk a ROHS 2-nek történő megfelelőség bizonyítására, amihez rendelkezniük kell a megfelelést alátámasztó műszaki információkat tartalmazó műszaki dokumentációval.
Habár az irányelv végsősorban a piacra helyezett késztermékekre vonatkozik, ezek a termékek nagy valószínűséggel tartalmaznak olyan alkatrészeket, részegységeket, amikre vonatkozhat az ROHS irányelv, és ezek egésze alkotja a terméket.
Ahhoz, hogy a késztermék megfelelése biztosított legyen, a részegységek, alkatrészek egyike sem tartalmazhatja a ROHS 2 által szabályozott 10 vegyianyag egyikét sem. (homogén anyagra vetítve, az adott vegyi anyagra vonatkozó tömegszázalékos küszöb értéknél nagyobb arányban. )
Ahelyett, hogy minden alkatrészt tesztelnénk, hogy az alkatrész illetve részegység RoHS-megfelelőségét igazolni tudjuk, (ami nyilvánvalóan költséges és időigényes folyamat lenne), a gyártók, a beszállítóiktól kapott tanúsítvánnyal is igazolhatják az alkatrészek ROHS megfelelőségét. A gyártók a beszállítóik ROHS auditja során igazolhatják ezen nyilatkozatok valóságtartalmát, ha ezt szükségesnek látják.
Mi az a CE jelölés (vagy ROHS jelölés?)
A műszaki dokumentáció megléte mellett a RoHS 2 bevezetésével (azaz 2013-tól) az irányelv megköveteli az összes elektromos és elektronikus berendezés ellátását. ún CE (Conformité Européene) jelöléssel. Ezt néha ROHS jelölésnek is szokták hívni. A RoHS 2-re való hivatkozást fel kell tüntetni a termék megfelelőségi nyilatkozatában is.
Az EU 765/2008/EK rendeletének definicíója szerint:
„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják”
Az EU un. CE-jelölési rendelete – azaz az EU 765/2008/EK rendelete – a termék gyártójának kötelezettségeként előírja egy olyan műszaki dokumentáció meglétét, amely bizonyítja, hogy a termékbe beépülő összes al-egység és alkatrész megfelel a ROHS 2 irányelv előírásainak.
Ez a műszaki dokmentációt a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig meg kell őrizni.
Egy termék megfelelőségének ellenőrzése során ezt a műszaki dokumentációt a tagállami kompetens hatóságoknak a kérelemtől számított 28 napon belül be kell mutatni.
A gyártóknak azonban nem kell a műszaki dokumentációt a nyilvánosság vagy az ügyfeleik számára rendelkezésre bocsátaniuk.
A CE-jelölést a terméken és/vagy a csomagoláson látható, olvasható és kitörölhetetlen módon kell elhelyezni. Ha a CE-jelölést nem lehet elhelyezni magán a terméken, fel lehet tüntetni a csomagoláson, ha van, vagy a terméket kísérő dokumentáción is.
A megfelelőségi jelölésnek a „CE” betűkből kell állnia, mindkét betűnek azonos magasságúnak és legalább 5 mm nagyságúnak kell lennie.
Egyes gyártók visszaélhetnek az EU CE jelzés feltüntetésével és nagyon hasonló jelzésekkel látják el a termékeiket, és ezzel megtéveszthetik a felhasználókat és a fogyasztókat.
Ilyen hamis jelölés lehet például a Chinese Export/CE jelzés, de egyéb, hamis CE jelzésekkel is találkozhatunk.
Fotó: CE jelölés Fotó innen letölthető: https://ec.europa.eu/growth/single-market/ce-marking_en
Hogyan tudok segíteni a ROHS megfelelőségben?
A RoHS irányelv (2011/65/EU) teljesítése első ránézésre egyszerűnek tűnhet – de a valóságban számos vállalat csak akkor szembesül a hiányosságaival, amikor már vevői reklámáció, hatósági ellenőrzés vagy új piac belépése teszi sürgőssé a kérdést. Vegyianyag-megfelelőségi szakértőként az alábbi területeken tudok konkrét támogatást nyújtani:
Alapállapot felmérés és gap-analízis
Átvizsgálom a vállalat termékportfólióját, meglévő dokumentációját és beszállítói adatait, és meghatározom, hol vannak a tényleges megfelelőségi hiányosságok. Az eredmény egy konkrét, prioritizált teendőlista – nem általános tanács, hanem az Önök helyzetére szabott cselekvési terv.
Hatály és termékkör meghatározása
Nem minden elektromos vagy elektronikus terméket érint azonos módon a RoHS. Segítek meghatározni, hogy az Önök termékei pontosan melyik termékcsoportba esnek, vonatkoznak-e rájuk kivételek, és milyen határidőkre kell figyelni – beleértve az orvostechnikai eszközök és ipari berendezések sajátos szabályait is.
Korlátozott anyagok értékelése
Kiértékelem, hogy a termékekben előforduló anyagok és alkatrészek megfelelnek-e a RoHS által előírt koncentrációs határértékeknek (pl. ólom max. 0,1%, kadmium max. 0,01%). Segítek értelmezni a homogén anyag fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását a saját termékszerkezetükre.
Mentességek kezelése
A RoHS mentességrendszere összetett és folyamatosan változik – egyes mentességek lejárnak, mások megújításra szorulnak. Segítek azonosítani, hogy az Önök termékeire vonatkozik-e valamilyen aktív mentesség, és szükség esetén támogatom a meghosszabbítási folyamat időben való elindítását.
Megfelelőségi dokumentáció felépítése
Segítek elkészíteni vagy felülvizsgálni a szükséges dokumentumokat: a műszaki dokumentációt, a megfelelőségi nyilatkozatot (DoC) és a CE-jelöléshez kapcsolódó iratokat – olyan formában, amely egy hatósági ellenőrzésen vagy vevői auditon is megállja a helyét.
Beszállítói lánc átvilágítása
A RoHS-megfelelőség csak annyira erős, amennyire megbízható az alkatrészek és anyagok eredetéről szóló információ. Segítek kialakítani a megfelelő adatbekérési és értékelési folyamatokat a beszállítók felé, és értékelem a kapott nyilatkozatok és tesztjelentések hitelességét.
Megfelelőségi rendszer kiépítése
Ha a cél nem csupán egy egyszeri „rendrakás”, hanem egy hosszú távon fenntartható belső rendszer, kidolgozom a szükséges folyamat- és felelősségi struktúrát: ki figyeli a jogszabályváltozásokat, hogyan kerülnek be az új anyagok az értékelési rendszerbe, és hogyan dokumentálódnak a döntések.
