A Fenntarthatóság, ESG, REACH, ROHS témakörökben sok-sok angol akronímát azaz betűszót, röviditést használunk, ebben a szójegyzékben nyújtunk segítséget az értelmezésükhöz.
Ezek szinte kizárólagosan angol kifejezésekből alkotott betűszavak, de a magyarban is ezekkel a betűszavakkal utalunk a fogalomra, ezért a témák irént érdeklődőknek hasznosak lehetnek.
A
B
C
CSDDD – The Corporate Sustainability Due Diligence Directive
Az EU Corporate Sustainability Due Diligence Directive elősegíteni kívánja a fenntartható és felelős vállalati magatartást valamint azt, hogy a vállalatok beépítsék az emberi jogokat és a környezetvédelmi megfontolásokat a napi működésükbe és a vállalatirányításba.
A CSDDD direktívában előírt követelmények biztosítják, hogy a vállalatok tevékenységük során figyelembe veszik a működés káros hatásait, a tevékenységükbe beleértve az EU-beli és az EU-n kívüli értékláncaikat is.
CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive
D
DNSH – Do Not Significant Harm azaz „Ne okozzon jelentős kárt”
Az EU Taxonómia egyik alapfogalma, ami azt jelenti, hogy egy gazdasági tevékenység, amely az egyik környezeti célkitűzéshez pozitívan hozzájárul, ne károsítsa jelentősen a többi öt környezeti célkitűzést.
Ahhoz, hogy egy tevékenység taxonómia-konform (zöldként minősíthető) legyen, nem elég, hogy hozzájárul egy környezeti célhoz – azt is bizonyítani kell, hogy közben nem árt jelentősen a másik öt célnak sem.
E
EEE – Elektronikai és elektromos berendezések, rövidítve EEE (az angol Electrical and Electronic Equipment – ből)
Minden olyan berendezés, amelynek legalább egy szándékolt funkciója ellátásának megfelelő működése elektromos áram vagy elektromágneses mezőtől függ, valamint az elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgáló olyan berendezés, amely váltóáram mellett legfeljebb 1000 volt, egyenáram mellett legfeljebb 1500 volt feszültségre terveztek.”
EUDR – Deforestation Regulation
Az EUDR (EU Deforestation Regulation, jogszabályszáma: (EU) 2023/1115 ) az Európai Unió erdőirtás‑ellenes rendelete, amely azt célozza, hogy csak olyan termékek kerüljenek az EU piacára vagy onnan exportálásra, amelyek nem kötődnek 2020. december 31. utáni erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.
Célja, hogy bizonyos áruk (pl. marhahús, kakaó, kávé, pálmaolaj, gumi, szója, fa és ezek termékei) csak akkor legyenek az EU‑ban forgalmazhatóak vagy exportálhatóak, ha igazoltan nem erdőirtott területről származnak, és megfelelnek a termelő ország jogszabályainak.
Jogi értelemben a rendelet már hatályban van, de a kötelező alkalmazás kezdete nagyvállalatoknál 2026. december 30‑ára, a kisebb cégeknél pedig 2027 közepére tolódott.
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
ODS = Ozone Depleting Substances
Az „(EU) 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról” szabályozta 2024 márciusáig az ózonréteget lebontó anyagok használatát. E rendelet helyett új jogszabályt publikált az EU, ami hatályon kívül helyezte a régit. az új rendelet a Regulation (EU) 2024/590 of the European Parliament and of the Council of 7 February 2024 on substances that deplete the ozone layer, and repealing Regulation (EC) No 1005/2009
https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/590/oj
Ezt az új rendeletet 2024 Február 7.-én publikálták és 2024 Március 11-étől hatályos.
P
POP – Persistent Organic Pollutants
A POP angol betűszó – a Persistent Organic Pollutants rövidítése – azokat a szerves szennyező anyagokat jelöli, melyek a környezetben tartósan megmaradnak, az élő szervezetekben felhalmozódnak, és kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a környezetre nézve. A POP vegyületeket világszerte a Stockholmi Egyezmény és az Aarhusi Jegyzőkönyv szabályozza. Az Európai Unió e jogszabályokat a „EU 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról” -el hajtja végre, ami itt található: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2019/1021/oj
Q
R
ROHS 1 irányelv
A RoHS 1 irányelv az EU 2002/95/EK irányelve. Ez volt az eredeti eredeti szabályozás, amely 2003-ban született meg és 2006-ban lépett hatályba. 6 db veszélyes vegyianyagot (ólom, higany, kadmium, krómVI, PBB, PBDE) korlátoz elektronikai termékekben (pl. ólom, higany, kadmium). Elsősorban a háztartási gépekre, IT eszközökre és szórakoztató elektronikára vonatkozott.
ROHS 2 irányelv
RoHS 2 az EU 2011/65/EU irányelve
Ez az eredeti irányelv átdolgozott, szigorúbb változata, amely 2011-ben lépett életbe. A legfontosabb változás, hogy a RoHS-megfelelőség a CE jelölés feltételévé vált. Ha egy terméken ott a CE jel, az azt is jelenti, hogy megfelel a RoHS 2 előírásainak. A korábbi, ROHS 1-hez képest kiterjesztett hatálya van: Bevonta a szabályozás alá az orvostechnikai eszközöket és az ipari ellenőrző műszereket is. Szigorúbb műszaki dokumentációt és megfelelőségi nyilatkozatot követelt meg a gyártóktól.
Egy későbbi időpontban a ROHS 1 által eredetileg szabályozott 6 veszélyes anyag köre 10-re bővült azzal, hogy hozzáadtak 4 ftalát-vegyületet: DEHP, BBP, DBP, DIBP – Lásd még részleteeeb cikkünket a témában a blogon.
S
SCIP database – Substances of Concern in Products Database, azaz a Termékekben található veszélyes anyagok adatbázisa
Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) adatbázisa a WEEE keretirányelv ( 2008/98/EK hulladék keretirányelv) szerint bejelentett, az EU piacán forgalomba hozott, a jelöltlistán szereplő, különösen veszélyes anyagokat (SVHC-ket) 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban tartalmazó termékekről (azaz árúcikkekről mindenféle termék-kategóriában).
Az SCIP adatbázis itt érhető el.
SPM – Synthetic Polymer Microparticles azaz szintetikus polimer mikrorészecskék
Ez a kifejezés az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a REACH-rendelet keretében használt hivatalos technikai definíció a mikroműanyagokra.
- Definíció: Olyan szilárd, oldhatatlan és nem biológiailag lebomló szintetikus polimerek, amelyek kisebbek, mint 5 mm.
- Alkalmazás: Ide tartoznak az szándékosan hozzáadott mikroműanyagok (pl. kozmetikumokban, mosószerekben, csillámporokban).
- Mérethatár: A definíció szerint minden méretben 5 mm-nél kisebb részecskék, vagy rostok esetén a 15 mm-nél rövidebb, 3-nál nagyobb hosszúság-átmérő arányú részecskék.
EU Szabályozás: Az EU 2023/2055 rendelete korlátozza (tiltja) a SPM-ek forgalomba hozatalát a környezeti szennyezés csökkentése érdekében.
Nem minősülnek SPM-nek (kivételek):
- Természetes eredetű polimerek (amelyeket nem módosítottak kémiailag)
- Biológiailag lebomló polimerek (megfelelő tanúsítvánnyal)
- Vízben oldódó polimerek
Substances of Concern – Aggodalomra okot adó anyagok
Az Aggodalomra okot adó anyagok kategóriája az EU-s vegyianyag szabályozásban definiálható, attól függően, hogy mely jogterület keretein belül alkalmazzuk a fogalmat.
Az ESPR (Ecodesign for Sustainable Products Regulation) definíciója, nem csak veszélyességi, hanem fenntarthatósági és körforgási szempontokat is figyelembe vesz.
A REACH rendelet (1907/2006/EK) amely definiálja a különös aggodalomra okot adó anyagokat (SVHC), ezek bizonyos veszélyességi osztályokba sorolható anyagokat takar, amikből az ECHA idöközönként felvesz vegyianyagokat a Jelöltlistára (Candidate List).
A fenti két rendelete kívül a Biocid rendelet (528/2012/EU) egy szűkebb, de gyakorlati szempontból fontos definíciót alkalmaz. Az aggodalomra okot adó anyag itt az az anyag, amely nem hatóanyag, de jellegéből fakadóan az emberekre, különösen a veszélyeztetett csoportokra, az állatokra vagy a környezetre azonnal vagy hosszabb távon ártalmas hatású, és a biocid termékben elegendő koncentrációban van jelen ahhoz, hogy fennálljon az ilyen hatás kockázata.
T
U
V
W
WEEE
Waste of Electrical and Electronic Equipment
